Karikó-Tóth Zsófi

A zene, az éneklés az egyik legfelszabadítóbb, legörömtelibb érzés lehet, és az énekléssel, zenéléssel lerázhatjuk magunkról a hétköznapok fárasztó monotonitását. Éneklés közben megszabadulhatunk a bennünk lévő feszültségtől, gátlásoktól, szorongásoktól is. Ezért az énektanításban számomra az az egyik legfontosabb, hogy megismerjem azt, akit tanítok, és vele együtt keressük meg, hogy mi számára a legjobb út, mire van a leginkább szüksége, és hogyan tud a számára legmegfelelőbben fejlődni.

Énekesként nagyon fontos megismernünk a saját torkunk biológiai-fizikai adottságait, jellemzőit, így erre mindig nagy hangsúlyt fektetek a tanításkor, valamint a helyes éneklési technika elsajátítására is. 

Mindenki torka egy kicsit másmilyen, épp ezért mindenki számára egyéni hangképzésre van szükség. A különböző zenei világokban, stílusokban való elmerülés egy nagyon izgalmas része az énektanulásnak, ami által nemcsak a saját tudásunkat, műveltségünket, éneklési technikáinkat színesíthetjük, bővíthetjük, hanem önmagunkhoz is közelebb kerülhetünk.

Azt gondolom, hogy énekelni mindenki tud, és mindenhol tud, és sokféleképpen tud, ezért az énektanításban az improvizációs feladatok által mindenkiből előhozzuk a saját belső világát, ötleteit, és így mindenkiből kicsit zeneszerző is válik. Aztán majd mindebből annyit visz magával, és épít be a hétköznapjaiba, amennyire éppen szüksége van.